ÁLLÁSFOGLALÁS A VÁLYOGFALAZATÚ ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

ÁLLÁSFOGLALÁS A VÁLYOGFALAZATÚ ÉPÜLETEK

FELÚJÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

Magyarországon a használatban lévő (lakott) vályogfalazatú* lakóépületek számossága napjainkban is jelentős. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a hazánkban található 2 702 183 db lakóházból - ide értve a családi házakat és a többlakásos lakóházakat is - 674 009 db vályogfalazatú. Az összesen 3 912 429 db lakott lakás közül pedig 583 489 db épült vályogfalazattal, melyekben 1 396 396 ember, a lakásban élő lakosság 14,4%-a lakik.[1] A 2015. évi lakásfelmérés szerint 2 675 300 db lakóépület 21%-a, azaz 561 813 db vályogfalazatú.[6] A 2016-os mikroncenzus számai szerint a 624 350 db vályogfalazatú lakás közül 502 095 db lakott. [2] A "Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia (HTFS)" [3] becslése szerint a 2020-ban Magyarországon lakott mindösszesen 274 149 410 m2 alapterületből 35 362 470 m2 tehát csaknem 13% vályogfalazatú. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vályogfalazatú épületek jelentős részét képzik hazai épületállományunknak.

A napjainkban kiemelt fontosságúak, az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését célzó energiahatékonyság növelés szempontjából, a 2000-es évek előtt épült lakóépületek. A vályogfalazatú házak túlnyomó többsége is ebbe a kategóriába tartozik. Az energetikai korszerűsítésük mindenképpen indokolt. A köztudatban elterjedt vélekedés, miszerint a vályogfalazatú épületek nem, vagy csak irreális anyagi ráfordítás által korszerűsíthetők nem igaz. Egyesületünk tagságának több, mint 20 éves építőipari szakmai tapasztalata szerint meglévő vályogfalazatú épületek "közel nulla" vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületté történő fejlesztése műszakilag megoldható. Természetes anyag lévén és páraáteresztő mivoltából kifolyólag ezen szerkezetek bár bizonyos szempontból speciális tervezési és kivitelezési megközelítést igényelnek, mindezen eljárások régóta gyakorolt, az építőipari piacon meglévő szolgáltatásként elérhetőek, így kimagasló többletköltséget nem jelentenek. Természetesen vannak olyan leromlott műszaki állapotú épületek, melyek felújítása gazdaságilag már nem indokolt, de ez az állítás nem vályogfal specifikus, ez bármely más falazatú épületre is igaz. Az is megjegyzendő, hogy bizonyos térségekben az épületre ráfordított költséghányad nem összeegyeztethető az adott ingatlan értékével.De ez az állítás sem vályogfal specifikus, ez a lokáció kérdése, mely bármely másfalazatú épületre is igaz.

1. Mindezeken felül hangsúlyozandó, hogy a használat alatti energiafelhasználás mellett vannak további műszaki-építészeti-gazdaságossági szempontok is, amelyek befolyásolják vályogépületek felújítási stratégiáit.

2. Teljes életciklusra vetített energiafelhasználás (LCA) számítással kijelenthető, hogy a meglévő épület felújítása nagyságrendekkel kisebb beépített energiát eredményez, mint egy bontás és egy új épület létesítése. [7]

3. Az épület használati élettartama utáni újrahasznosítás, vagy hulladékkezelés kérdése is energiával jár. Ebben a mutatóban a természetes anyagú falazatok, így a vályogfalazatok is kiemelkedő teljesítménnyel rendelkeznek. [5]

4. A vályogépületek sok esetben meghatározóak településeink arculatában. A településképileg fontos építészeti formák és léptékek kulturális szempontból megőrzendők - lehetőleg úgy, hogy az épületek mélyfelújításával a közösségi értékmegőrzés mellett az egyéni értéknövelés szempontja is érvényesüljön.

5. A vályogfalazatú épületek maradéktalanul kielégítik a 305/2011 EU rendelet természetes erőforrások fenntartható használatára vonatkozó követelményeket.[4]

6. A vályogépületek nem csak a természeti környezet tekintetében kedvező hatásúak, hanem a benne lakók szempontjából is. Olyan egészséges életteret hoznak létre, mely garantálja, hogy a használói nem szenvednek az épületekhez, lakhatáshoz köthető megbetegedésektől. Ezt jelenséget beteg épület szindrómának nevezzük.

** A Németországban található Rosenheim-i épületbiológiai intézet állásfoglalása szerint (IBN Institute für Baubiologie und Nachhaltigkeit) a vályog bír a természetes építőanyagok közül a legnagyobb pozitív befolyással a belső lakóklímára: a) természetes páraszabályozó tulajdonságának köszönhetően segít megelőzni a penészedés veszélyét; b) mentes mindenféle egészségkárosító mesterséges kemikáliáktól, így nem párologtat ki a lakóterekbe Illékony Szerves Vegyületeket (VOC-ket); c) minimalizálja az elektroszmogot, ezáltal biztosítja az emberi szervezet számára a regenerálódást és a nyugodt pihenést. Napjainkban nagyon sok olyan egészségtudatos építtető van, aki belátja, hogy a jelentős időmennyiség - napi 8 órás otthon alvással számolva alapvetően életünk minimum kb. egyharmada - alapján nem mindegy, hogy milyen épített környezet vesz körül bennünket.

A teljes dokumentáció letöltéséhez kattints a lenti ablakra: